Önpreferálás

Az önpreferálás akkor fordul elő, amikor egy digitális platform vagy kapuőr a saját szolgáltatásait, termékeit vagy tartalmait előnyösebb bánásmódban részesíti, mint a versenytársak hasonló kínálatát. Ez megvalósulhat a keresési eredményekben való jobb rangsorolás, az ajánlásokban való kedvezőbb elhelyezés vagy funkciókhoz való kizárólagos hozzáférés révén. Bár eredetileg versenyjogi fogalom, mára releváns a politikai reklámozás átláthatósága szempontjából is, amikor a platformok bizonyos politikai tartalmakat részesíthetnek előnyben.

Jogalap

Az önpreferálást elsődlegesen a digitális piacokról szóló rendelet (DMA) szabályozza, nem pedig a politikai reklámozásra vonatkozó rendelet:

„A kapuőr nem részesítheti kedvezőbb bánásmódban a rangsorolás során a saját maga vagy a vele azonos vállalkozáshoz tartozó harmadik fél által kínált szolgáltatásokat és termékeket a harmadik felek hasonló szolgáltatásaihoz vagy termékeihez képest, és a kapuőrnek tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételeket kell alkalmaznia az ilyen rangsorolásra."

— 6. cikk (5) bekezdés, (EU) 2022/1925 rendelet (digitális piacokról szóló rendelet)

Miért fontos

Az önpreferálás a politikai reklámozás összefüggésében azért fontos, mert a DMA alapján kapuőrként kijelölt platformok nem részesíthetik indokolatlanul előnyben a saját politikai tartalmaikat vagy szolgáltatásaikat másokkal szemben. Ez különösen fontos választási időszakokban, amikor a közönséghez való egyenlő hozzáférés létfontosságú a demokratikus folyamatok számára.

A politikai reklámozási szolgáltatások szolgáltatói számára az önpreferálási szabályok megértése segít biztosítani a megfelelést nagy platformokon való működés esetén. A közzétevőknek és szponzoroknak tudatában kell lenniük, hogy a kapuőrök nem adhatnak előnyben részesítést politikai hirdetéseknek üzleti kapcsolatok vagy vállalati kapcsolatok alapján, így biztosítva egyenlő versenyfeltételeket minden politikai szereplő számára.

Míg a 2024/900 rendelet az átláthatóságra és a célzásra összpontosít, a DMA-nak és a politikai reklámozásra vonatkozó rendeletnek egyaránt alávetett platformoknak biztosítaniuk kell, hogy rangsorolási és ajánlási rendszereik ne teremtsenek tisztességtelen előnyöket, amelyek alááshatják a választások tisztességességét. A versenyszabályok és a demokratikus integritás közötti kapcsolat egyre fontosabbá válik, ahogy a digitális platformok nagyobb szerepet játszanak a politikai kampányokban.

Kulcsfontosságú pontok

Az önpreferálást elsődlegesen a DMA kezeli a kijelölt kapuőrök esetében, nem közvetlenül a 2024/900 rendelet
Megtiltja a platformoknak, hogy saját szolgáltatásaiknak vagy termékeiknek jobb rangsorolást vagy láthatóságot adjanak a versenytársakhoz képest
A politikai reklámozásban ez megakadályozza, hogy a platformok indokolatlanul előnyben részesítsenek bizonyos politikai tartalmakat üzleti kapcsolatok alapján
A kapuőröknek tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételeket kell alkalmazniuk a rangsorolásra és ajánlásokra
A jogsértések a DMA alapján a globális éves forgalom 10%-áig terjedő bírságot vonhatnak maguk után
Az elv támogatja a választások tisztességességét azáltal, hogy biztosítja a platformok közönségéhez való egyenlő hozzáférést minden politikai szereplő számára

Önpreferálás vs. célzás

Az önpreferálás és a célzás különálló fogalmak, amelyeket gyakran összekevernek a politikai reklámozásról szóló vitákban. Az önpreferálás arra utal, hogy egy platform tisztességtelen előnyt biztosít saját szolgáltatásainak vagy kapcsolódó tartalmainak a rangsorolásban és ajánlásokban. A célzás arra utal, hogy politikai hirdetéseket személyes adatok vagy egyéb kritériumok alapján konkrét közönséghez irányítanak.

Míg az önpreferálás arról szól, hogy ki kap előnyben részesítést egy platformon (a platform saját szolgáltatásai a harmadik felekkel szemben), a célzás arról szól, hogy mely felhasználók látnak konkrét hirdetéseket. Egy platform önpreferálást alkalmazhat úgy, hogy saját politikai tartalmát magasabbra rangsorolja, míg a célzás határozza meg, hogy mely felhasználók mely csoportokban látnak egy adott politikai hirdetést. Mindkettő tisztességességi aggályokat vet fel, de a reklámozási ökoszisztéma különböző szintjein működnek, és különböző rendelkezések szabályozzák őket.

Kapcsolódó fogalmak

Kapuőr — A digitális piacokról szóló rendelet önpreferálási szabályainak hatálya alá tartozó nagy platformok
Közzétevő — Politikai hirdetéseket megjelenítő jogalany, amely esetleg önpreferálási kötelezettségek hatálya alá tartozik
Politikai reklámozási szolgáltatások szolgáltatója — Szolgáltatók, akiknek meg kell felelniük a megkülönböztetésmentességi szabályoknak
Szponzor — Politikai hirdetésekért fizető jogalany, akit érinthetnek az önpreferálási gyakorlatok
Célzás — Hirdetések konkrét közönséghez való irányításának technikája, amely különbözik az önpreferálástól
Online platform — Digitális szolgáltatás, amely rangsorolási és ajánlási tevékenységeket végezhet
Politikai szereplő — Jogalanyok, amelyek tartalmának tisztességes bánásmódban kellene részesülnie a platformokon
Alapvető platformszolgáltatás — A DMA kötelezettségeinek, beleértve az önpreferálási tilalmakat, hatálya alá tartozó szolgáltatások
Ajánlórendszer — Algoritmikus rendszer, amely nem alkalmazhat tisztességtelen önpreferálást
Félrevezető minták — Manipulatív tervezési gyakorlatok, amelyek kapcsolódnak az önpreferáláshoz, de attól különböznek

Igen. Uniós rendeletként a TTPA közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban anélkül, hogy nemzeti átültetésre lenne szükség. A tagállamoknak csak hatóságokat kell kijelölniük és szankciókat kell megállapítaniuk.

Az átláthatósági követelmények biztosítják, hogy minden politikai szereplő ugyanazon szabályok szerint működjön. A választók láthatják, hogy ki rendelkezik erőforrásokkal és hogyan használják azokat, ezzel támogatva a tisztességes versenyt.

Az átláthatóság bizalmat épít azzal, hogy megmutatja a választóknak, hogy a politikai szereplők nyíltan működnek. A rejtett finanszírozás vagy célzás aláássa a demokratikus folyamatokba vetett bizalmat.

Az egyértelmű jelölés és hozzáférhető átláthatósági információk előírásával a TTPA segít az embereknek felismerni a politikai hirdetéseket és megérteni, hogy ki próbálja őket befolyásolni.

A politikai hirdetés magában foglal minden olyan fizetett üzenetet, amely politikai szereplőt népszerűsít, a szavazói magatartást befolyásolja, a választások vagy népszavazások kimenetelét érinti, vagy jogalkotási vagy szabályozási folyamatokat befolyásol. Ide tartozik továbbá minden olyan hirdetés is, amelyet politikai szereplő ad fel vagy amelyet politikai szereplő nevében adnak fel.

Nem. A TTPA nem érinti a politikai hirdetések tartalmára, a kampányfinanszírozásra, a választási időszakokra vagy a politikai reklámozásra vonatkozó általános tilalmakra vonatkozó nemzeti szabályokat. A meglévő nemzeti jogszabályokon felül átláthatósági követelményeket ír elő.

A hivatalos elnevezése: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/900 rendelete a politikai hirdetések átláthatóságáról és célzásáról. 2024. március 20-án került kihirdetésre.

Igen. A TTPA minden politikai hirdetésre vonatkozik, függetlenül attól, hogy online vagy offline formában jelenik meg, beleértve a nyomtatott sajtót, óriásplakátokat, televíziót, rádiót és digitális csatornákat. A III. fejezetben szereplő célzási szabályok kizárólag az online hirdetésekre vonatkoznak.